Beszédes Nagy Andrea
Andrea Besedeš Nađ
Matematikatanár Bácskossuthfalváról. A bajmoki általános iskolából elbocsátották.
140 mandátum a 250-ből · 53,01% Végleges eredmény (RIK), 2026. november 5.
Ami szolidáris lázadásként és az egyetemi karok országos blokádjaként kezdődött, mára Szerbia legerősebb politikai erejévé nőtt. Miközben arról spekulálnak, hogy a társadalmi energia apad, a sikereink sorra jönnek – mert minden lépésnél túljárunk a korrupt rendszer eszén.
Vajdaságból is: 53 vajdasági jelölt a listán, köztük 3 vajdasági magyar→
Ebben a mozgalomban senki sem emelkedik a közösség fölé, és nincs személyi kultusz.
Cselekvésünk közösségi, átgondolt és felelős a társadalom iránt. Ebben a küzdelemben kizárólag az eszme és a közjó miatt veszünk részt, teret teremtve az összetartozásnak, az együttérzésnek és a szolidaritásnak.
A szerbiai egyetemista mozgalom jelenleg széles hálózatként működik, amely központi vezetés nélkül fogja át a karokat, a városokat és a közösségi médiát. A döntéseket az egyetemisták maguk hozzák meg plénumokon és nyílt vitákban, a közvetlen demokrácia elvei szerint.
Az egyetemisták győznek!
Az állami intézmények túl sokáig nem tettek eleget a kötelességüknek, a hatalom pedig egyetlen követelést sem teljesített, helyette tömeges manipulációba kezdett. A hatalmon lévők többször azt hazudták, hogy a követelések teljesültek, így próbálták megtéveszteni a polgárokat, és lecsillapítani a jogos népharagot.
Ezért mi, egyetemisták úgy döntöttünk, hogy teljes felelősséget vállalunk az ország jövőjéért. Mivel a mostani intézmények minden legitimitásukat elvesztették, előrehozott parlamenti választásokat követeltünk, mert így látjuk a legjobb esélyt arra, hogy követeléseink teljesüljenek.
Részletes és átfogó politikai programot dolgoztunk ki, szakembereket és kipróbált embereket választottunk ki, hogy a választási listán képviseljék mozgalmunkat, és mára rendkívül erős politikai szereplővé váltunk. Ennek ma már látható eredményei vannak: lépésről lépésre győzünk, és folyamatosan a valódi változás felé visszük a társadalmat.
A listavezető újvidéki orvos, és a 250 jelöltből 53 vajdasági településen él, Zentától Pancsováig. A vajdasági magyar közösséget három jelölt képviseli, a lista mellé pedig vajdasági magyar és vajdasági autonomista szervezetek is odaálltak.
Andrea Besedeš Nađ
Matematikatanár Bácskossuthfalváról. A bajmoki általános iskolából elbocsátották.
Imre Krizmanić
Biológus, a Belgrádi Egyetem Biológiai Karának tanára. Évtizedek óta a környezetvédelemért küzd.
Tibor Lazar
Zentai képzőművész, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium művészeti tagozatának tanára.

Úgy döntött, hogy a parlamenti választáson az Egyetemista listát támogatja: a jogállamiság, a független intézmények és az elszámoltathatóság mellett a vajdasági magyar közösség érdekére hivatkozott.

Kiáll a rendszerszintű változásokat követelő egyetemista mozgalom mellett, és arra hívja a vajdasági magyarokat, hogy az előrehozott választáson az Egyetemista listára szavazzanak.

A tüntetések idején alakult. Több mint egy éve dolgozik az egyetemistákkal, az ő közreműködésükkel kerültek vajdasági magyar jelöltek a listára.

Független civil fórum. Az Egyetemista lista támogatására szólított fel, mert szerinte ez tükrözi leginkább a céljaikat, és két éve következetesen küzd a demokráciáért.

A párt főbizottsága megerősítette, hogy a parlamenti választáson az Egyetemista listát támogatja.
Források: Magyar Szó · Vajdaság MA · Délhír · Vajdaság MA (Malter) · 021.rs · Szabad Európa · Szabad Magyar Szó
Szavazás: 2026. október 25. Az Egyetemista lista a szavazólapon a 3-as számot viseli.
Helyi szervezetek, jelöltek és választók üzenetei Vajdaságból. Írd meg te is, mit üzensz: az üzeneted moderálás után jelenik meg.
Fontos!
Azok a fiatalok, akik a mai naptól október 25-ig töltik be 18. életévüket, szavazati joggal rendelkeznek! Ellenőrizniük kell, hogy szerepelnek-e a választói névjegyzékben; ha nem, haladéktalanul fel kell venniük a kapcsolatot a helyi önkormányzattal vagy a városi hivatallal, és kérniük kell a nyilvántartásba vételüket, hogy élhessenek törvényes szavazati jogukkal.
MINDEN szavazat számít! Ne bízzunk semmit a véletlenre, szerveződjünk!
Eredeti bejegyzés a Facebookon ↗Helyi vagy vajdasági szervezet vagy? Küldd el az üzeneteteket, és itt jelenik meg.
Üzenetet küldök ↓Még nem jelent meg választói üzenet. Az első üzenetek moderálás után kerülnek ide – akár a tiéd is lehet az első.
Megírom ↓Ez nem egy óriásplakátokra összeállított ígéretlista.
Ez annak a programnak az összefoglalója, amely egy év alatt született meg plénumokon, konzultációkon, vitákon és szavazásokon keresztül, mígnem választ találtunk arra a kérdésre, amely a blokádok kezdete óta kísér minket: mi az, aminek meg kell változnia ahhoz, hogy az, ami ellen az utcára vonultunk, ne ismétlődhessen meg ilyen könnyen?
A válasz nem csupán a hatalmon lévő emberek leváltása. Olyan intézményekre van szükség, amelyek a pártközpontból érkező telefonhívások nélkül is működni tudnak. Olyan igazságszolgáltatásra, ahol nem számít, ki áll a törvény előtt. Olyan közpénzügyekre, amelyeket a polgárok ellenőrizni tudnak. Olyan oktatásra és egészségügyre, amelyet az állam nem tekint tehernek. Olyan médiára, amely politikai nyomás nélkül dolgozhat. Olyan helyi önkormányzatra, amelyben a polgárok valóban részt vesznek az életüket meghatározó döntésekben.
Nem ígérjük, hogy egyetlen választási ciklus helyrehozhat mindent, amit évtizedeken át romboltak. De egy éven át dolgoztunk azon, hogy tudjuk, honnan kell elkezdeni.
Nem csak azért indulunk a választáson, hogy az egyik hatalmat egy másikra cseréljük. Azokat a szabályokat akarjuk megváltoztatni, amelyek lehetővé tették, hogy bármely hatalom ekkora befolyást szerezzen az intézmények és a polgárok élete felett.
Az előtted álló program gerincét nem azok írták, akiknek holnap majd el kell magyarázniuk, mit döntöttek a nevedben. Szakemberek és egyetemisták közösen készítették, pontjairól pedig az egyetemista plénumok döntöttek. Így döntöttünk több mint egy éven át. Így készítettük el azt a programot is, amellyel most eléd állunk.
Az előtető leszakadása megmutatta társadalmunk valódi állapotát, és kétéves közös küzdelmet indított el az igazságért. Szerbia ma világos választás előtt áll: vagy tovább süllyed a korrupcióban, vagy újjáépül egy olyan állam, amely minden polgárát szolgálja, az alkotmány és a törvények következetes tiszteletben tartásával.
Előtted a 11 pontból álló, három egységre tagolt rövidített program. Olyan Nemzetgyűlésért küzdünk, amely valóban a nép akaratát tükrözi. Arra hívunk mindenkit, hogy álljon ki velünk az a tizenegy lépés mellett, amely az ország átfogó megújulását szolgálja. Ezek a lépések alkotják programunk gerincét, és három nagy témakörbe sorolhatók. Határozottan véget vetünk a fosztogatásnak, visszajuttatjuk az elrabolt pénzt a költségvetésbe, és közvetlenül az oktatásba és a gazdaságba fektetjük. Azért, hogy a fiatalok itt maradhassanak, és itthon építhessék a jövőjüket a családjukkal.
A korrupció felszámolásával és a jogtalanul szerzett vagyon elkobzásával több száz millió eurót szerzünk vissza, amelyet új közberuházásokra fordíthatunk.
A tudás alkalmazásával, az intézmények pártpolitikától való megtisztításával, ingyenes oktatással, az állami egyetemek és iskolák elleni támadások megállításával, valamint a szakma álláspontját és a 21. század igényeit figyelembe vevő oktatási reformmal a szakértelmet állítjuk az állam élére.
Egészséges alapokon álló gazdaság: a versenyképes piacgazdaság kiegyensúlyozottabb, tervszerű fejlesztése, amely Szerbia és polgárai érdekein alapul, nem pedig a hatalom és szövetségeseinek egyéni üzletein. A tudás előtérbe helyezése azokban a nagy termelékenységű gazdasági ágazatokban, ahol Szerbia felveheti a versenyt az európai és a világgazdasággal. A jogtalanul vagyonhoz jutott struktúráktól elvett pénzt közvetlenül a gazdasági fejlődésre és azoknak a szolgáltatásoknak a javítására fordítjuk, amelyek Szerbia polgárainak méltó életet biztosítanak. Szerbia nem lehet az olcsó munkaerő és a külföldi cégek által kizsákmányolt természeti erőforrások országa.
Rendezett, igazságos és fejlett államot építünk, amelyben a tudást megbecsülik, és a törvény mindenkire egyformán vonatkozik.
Ők azok az emberek, akiket az egyetemisták arra választottak, hogy képviseljék őket a Nemzetgyűlésben.
A listán különböző korú, szakmájú és élettörténetű emberek szerepelnek, eltérő tapasztalatokkal. Szerbia minden részéről érkeznek, nagyvárosokból és kisebb településekről. Van köztük, aki tanteremben, rendelőben, irodában, műhelyben vagy kulturális intézményben dolgozik, vagyis olyan helyeken, ahol nap mint nap látni, hogyan működik az ország, amikor az intézmények teszik a dolgukat, és mi történik, amikor már nem.
Nem olyanokat kerestünk, akik a legjobban mutatnak egy óriásplakáton, sem olyanokat, akik már évek óta tudják, hogyan kell alkudozni egy helyért a választási listán. Olyan embereket kerestünk, akikről hisszük, hogy bekerülhetnek az intézményekbe, ahol felelősen végezhetik a munkájukat, és nem felejtik el, miért vannak ott.
A jelölteket nem pártvezérek választották ki, és a lista sem úgy készült, hogy valaki egy szobában összeírt néhány nevet, aztán közölte a többiekkel. Az egyetemisták választották ki őket egy olyan döntéshozatali folyamatban, amelyet több mint egy éven át építettünk blokádokon, plénumokon, beszélgetéseken és közös munkán keresztül. Ez a folyamat nem mindig volt gyors, és nem is volt egyszerű.
A közvetlen demokrácia ritkán gyors és egyszerű. Beszélgetéssel, vitákkal, érvekkel jár, a döntéseket újra és újra át kell gondolni, és felelősséggel tartozunk mindenkinek, aki részt vesz benne.
Éppen ezért volt fontos számunkra, hogy a választási lista is így szülessen meg. Ha azt mondjuk, hogy más politikai rendszert akarunk, kevés értelme lenne, hogy az első lépést azzal tegyük meg, hogy lemásoljuk azt a modellt, amely ellen küzdünk.
Ezért ezen a listán nincs egyetlen olyan ember, akinek a neve mindenki mást háttérbe szorítana. Nem új vezért keresünk, aki körül újabb személyi kultusz épülhet. Olyan embereket mutatunk be, akikre rábíztuk, hogy annak a küzdelemnek egy részét, amelyet az elmúlt egy évben az utcán vívtunk, bevigyék az intézményekbe.
Nem várjuk el tőlük, hogy tévedhetetlenek legyenek, sem azt, hogy minden kérdésre legyen válaszuk. Sokkal egyszerűbb, de ebben az országban nyilvánvalóan sokkal nehezebb dolgokat várunk el: hogy feleljenek azért, amit tesznek, hallgassák meg azokat, akiket képviselnek, indokolják meg a döntéseiket, és értsék meg, hogy a képviselői hely nem jutalom, nem kiváltság, és nem egy politikai karrier kezdete.
A képviselői hely közszolgálat. A mandátum a polgároké, és aki megkapja, annak tudnia kell, kinek tartozik érte felelősséggel.
Nincs találat.
A nevek a szerb latin betűs írásmód szerint, a hivatalos listasorrendben szerepelnek. Kattints egy névre, és a térképen megmutatjuk, honnan jön.
Mind a 250 jelölt a lakóhelye szerint. Kattints egy pontra, és megjelenik, kik élnek ott, hányadik helyen szerepelnek a listán, és mi a foglalkozásuk.
Több hónapnyi blokád után, és miután kitartottunk amellett, hogy a követeléseket az illetékes intézmények munkáján keresztül kell teljesíteni, semmilyen választ nem kaptunk – csak erőszakot. A jelenlegi körülmények között az intézményeknek sem elegendő függetlenségük, sem politikai akaratuk nincs a felelősség megállapítására.
Ezért a blokádban részt vevő egyetemisták 2025. május 5-én bejelentették: a követelések teljesítésének eszközét az előrehozott parlamenti választások kiírásában látják. A Nemzetgyűlés azonnali feloszlatását és választások kiírását követeltük, és arra hívtuk a polgárokat, hogy támogassák azt a listát, amelyre a blokádban részt vevő egyetemisták átruházzák bizalmukat.
A követelések ugyanazok maradtak. A választás az út ahhoz, hogy végre megteremtődjenek a teljesítésük feltételei.
A követelések részletezése (szerbül) ↗Az egyetemista mozgalom nem egy iroda – hanem falvakat járó egyetemisták, jogi segítséget szervező egyetemi hálózat, polgári gyűlések és a munkavállalókkal kötött szövetség.
Az „Egyetemista minden faluban” (Student u svakom selu, SUSS) munkacsoport az egyetemista mozgalom azon egysége, amely Szerbia-szerte járja a településeket. Az elmúlt egy évben több mint 400 települést kerestünk fel, több mint 40 ezer háztartáshoz jutottunk el, és több mint 20 ezer emberrel beszélgettünk.
Kelettől nyugatig, északtól délig igyekeztünk mindenhol ott lenni. Jagoštica és Krupanj, Korbovo és Velika Vrbica, Palics és Bajmok, Vranje és Grdelica: mindenhova igyekeztünk eljutni. Szerbiát bejárva meggyőződtünk a szépségéről, az emberekkel beszélgetve pedig megértettük, mennyit jelent a párbeszéd.
Ehhez a munkához az összetartozás különleges érzése is társul. Amikor meghallgatjuk az embereket és mindennapi gondjaikat, felelősséget érzünk, de azt az erőt is, amely az összetartozásból fakad. A párbeszéd nemcsak abban segíthet, hogy jobbak legyenek az életkörülmények, hanem abban is, hogy az emberek érezzék: nincsenek egyedül, van, aki meghallgatja és megérti őket. Éppen ebben rejlik a legnagyobb értéke: a bizalom megteremtésében, a hit visszaadásában és abban a meggyőződésben, hogy együtt többre vagyunk képesek.
Az Akadémiai Válságközpont (Akademski krizni centar, AKC) az akadémiai közösség válaszaként jött létre az egyetemi blokádok és tüntetések idején, a hallgatókat, oktatókat és munkatársakat érő egyre gyakoribb nyomásgyakorlásra, előállításokra és az intézményi elnyomás más formáira. Megalakulása óta az AKC több mint 150 esetben lépett akcióba, jogi és szervezési támogatást nyújtva.
Az AKC operatív támogató hálózatként működik: összeköti az akadémiai közösség érintett tagjait ügyvédekkel és jogi csapatokkal, egyúttal tájékoztatja a nyilvánosságot és szolidaritásra ösztönöz. Az AKC célja, hogy válsághelyzetekben gyors, megbízható és összehangolt segítséget nyújtson, az első kapcsolatfelvételtől és az információgyűjtéstől egészen a jogi védelemig és a nyilvános reagálásig.
Az AKC:
Az AKC bizalmon, gyors reagáláson és kölcsönös támogatáson alapuló decentralizált hálózatként működik, azzal a céllal, hogy senki ne maradjon segítség nélkül, ha elnyomás vagy igazságtalanság éri.
Sürgős esetekben: 0800 500 801
Jogi tanácsadás és ügyvédi kapcsolatfelvétel: 061 4050 537 és 061 3348 235
2025. március 15-én az egyetemisták arra hívták fel a polgárokat, hogy polgári gyűléseken keresztül szerveződjenek meg. Ma Szerbiában több mint száz aktív polgári gyűlés működik.
A közvetlen demokratikus szerveződésnek ezt a formáját a Szerb Köztársaság alkotmánya és a helyi önkormányzatokról szóló törvény is elismeri. A Szerbia népéhez írt levél, amelyet az egyetemisták akkor a polgároknak küldtek, arra bátorította az embereket, hogy álljanak ki vállvetve az egyetemisták mellett, és helyi közösségeikben kezdjék el a küzdelem egy új formáját.
A polgári gyűlések a települések, városok, helyi közösségek és falvak lakóinak találkozóhelyeivé váltak. Nyitottak: lakótelepeken, tereken, sportpályákon és parkokban tartják őket. A véleménycsere, a közös tervezés, a döntéshozatal és a cselekvés terévé váltak.
Az egyetemisták plénumaihoz hasonlóan a polgári gyűléseken is a közvetlen demokrácia elvei szerint vitatkoznak és hoznak döntéseket. Mindenki elmondhatja a véleményét, és mindenki szava ugyanannyit számít, függetlenül attól, milyen párthoz húz, milyen anyagi helyzetben van vagy milyen vallású. Így olyan párbeszéd alakul ki, amelybe mindenki bekapcsolódhat, és amelyhez mindenkire szükség van.
Egy olyan időszakban, amikor sokan elvesztették a hitüket abban, hogy hatással lehetnek az életüket alakító folyamatokra, a polgári gyűlések emlékeztettek minket arra, hogy a demokrácia nem a választás napján kezdődik és ér véget. Minden nap épül: beszélgetéssel, kölcsönös tisztelettel, felelősségvállalással és azzal a készséggel, hogy a közjóért cselekedjünk.
A polgári gyűlések nem válhatnak a pártbefolyás terepévé, és nem is szabad, hogy azzá váljanak. A polgári gyűlés nem politikai párt, hanem közösség. Ereje nem a hierarchiából fakad, hanem azokból az emberekből, akik készek részt venni a mindannyiunkat érintő problémák megoldásában.
Ma Szerbiában több mint száz aktív polgári gyűlés működik, amelyek helyi tevékenységükkel hozzájárulnak a felelősebb és igazságosabb társadalomért folytatott közös küzdelemhez. Minden megoldott helyi probléma, minden elindított kezdeményezés és minden hang, amelyet végre meghallgatnak, azt bizonyítja, hogy a polgárok képesek megváltoztatni a környezetüket.
Együtt lehetünk tanúi annak, ahogyan kibontakozik a polgári szerveződés egy új formája, amelyben a közvetlen demokrácia él, jelen van, és napról napra fejlődik. Ez arra emlékeztet, hogy a közösség nem olyasmi, amit készen kapunk, hanem amit szolidaritással, bizalommal és az egymásra való odafigyeléssel újra meg újra felépítünk.
A polgári gyűlés nem egyetlen ember. A polgári gyűlés mi vagyunk, mindannyian.
A Polgári Front a munkavállalók, a szakszervezetek, a szakmai egyesületek, a gazdálkodók és az egyetemista mozgalom együttműködési formája, amely a szolidaritás, a közvetlen demokrácia és az önszerveződés elvein alapul.
Különböző társadalmi csoportokat fog össze azzal a céllal, hogy teljesüljenek az egyetemisták követelései, és megvalósuljanak a Társadalmi Szerződésben és a Minimumprogramban, az egyetemista mozgalmon belül elfogadott dokumentumokban kitűzött célok.
A Front a politikai pártoktól és más szervezetektől függetlenül működik. Kiáll a munkavállalói jogokért és a dolgozók önszerveződéséért, és azért küzd, hogy a polgárok nagyobb beleszólást kapjanak a döntésekbe.
Kiemelt figyelmet fordít a munka törvénykönyvének és a sztrájktörvénynek az egyetemisták és a reprezentatív szakszervezetek együttműködésével kidolgozott módosításaira, valamint más, a szélesebb közérdeket szolgáló intézkedésekre.
Célja egy igazságosabb és felelősebb társadalom felépítése, amelyben az intézmények a polgárok érdekében működnek, nem pedig kiváltságos egyének vagy érdekcsoportok kedvéért.
A választás napján lesz, aki a szavazatszámláló asztalnál ül, lesz, aki a szavazóhely előtt figyeli az eseményeket, lesz, aki a telefonos központban, a volán mögött vagy terepen dolgozik. Anyagokat kell majd szállítani, vizet és ételt vinni azoknak, akik órákon át vigyáznak a szavazatokra, helyiséget, járművet vagy felszerelést kell biztosítani. A választásokra sok helyen és sokféleképpen fogunk vigyázni, ezért minden szerep fontos.
Addig házról házra járva beszélgetünk az emberekkel. Ez a beszélgetés mindenkié. Azért kopogtatunk, hogy meghallgassuk a szomszédainkat, a gondjaikat és a kérdéseiket, de azért is, hogy meghívjuk őket: adjuk vissza együtt a választást a polgároknak. Nem kell mindenkinek ugyanazt csinálnia. Az a fontos, hogy mindenki azt tegye, amire képes. Jelentkezz választási megfigyelőnek, házról házra járó önkéntesnek vagy logisztikai segítőnek, esetleg ajánlj fel eszközöket. A szabad választásokhoz mindenkire szükség van!
Ha kézzelfogható módon szeretnél segíteni az egyetemistáknak, jelentkezz megfigyelőnek a közelgő parlamenti választásra! Olyan emberekre van szükségünk, akik ott vannak, felelősséget vállalnak, és segítenek abban, hogy a választás rendben lezajljon, és a szavazatok valóban azt tükrözzék, amit a polgárok akartak.
Az időd, a figyelmed és a jelenléted sokat számít. Végezzük el együtt ezt a nagy munkát!
Megnyílt az adományplatform! A hozzájárulásod segít, hogy üzenetünk minden polgárhoz eljusson. A platformon add meg az adataidat és írd alá az első nyilatkozatot, majd utalj a saját számládról; utána három munkanapon belül írd alá a második nyilatkozatot is.
Segítség: +381 63 160 4514 · +381 62 838 0337
Támogatom ↗Ez a te kampányod is. Cseréld le a profilképed minden közösségi oldalon, és mutasd meg mindenkinek, ki győz!
Profilkép →Jelentkezz a diaszpórában működő szavazatszámláló bizottságok bővített összetételének tagjait felkészítő képzésre (ezt hívjuk mindannyian választási megfigyelésnek). Többé nem csak a partvonalról nézed: te vagy az, aki a polgárok választói akaratát védi. Töltsd ki ezt az űrlapot, ha szeretnél részt venni a szavazatszámláló bizottsági tagok képzésén. Ez csak a képzésre való jelentkezés: nem kötelez arra, hogy megfigyelő légy, csak bekapcsol a folyamatba.
Diaszpóra ↗A következő akciókról szóló tájékoztatás és a további lépések e-mailben érkeznek.
Feliratkozom ↗Nyomtatható, A4-es plakátok magyarul. Tedd ki az ablakba, a hirdetőtáblára, a munkahelyeden vagy oszd meg a közösségi oldalakon.
Az üzenetek nem terjednek maguktól – valakinek ki kell vinnie őket az utcára. Töltsd le, nyomtasd ki öntapadós papírra, és ragaszd ki mindenhová, ahol emberek járnak és néznek.
Tölts fel egy fotót, válassz keretet, és töltsd le a kész profilképet. A képed nem kerül fel sehova: minden a saját böngésződben történik.
Húzd a képet a helyére, a csúszkával nagyíthatsz.
Minden keret úgy készült, hogy a Facebook és az Instagram kör alakú kivágásában is teljesen látsszon.
Sokan csak néhány nappal a választás előtt kezdik feltenni ezeket a kérdéseket. Némelyikük akkor is megoldható még, másoknál viszont addigra már késő. Ezért készítettünk egy útmutatót mindarról, amit fontos tudnod, mielőtt eljön a választás napja.
Fényképes személyazonosító okmányt: érvényes személyi igazolványt vagy útlevelet. A jogosítvány nem elég. A szavazásra szóló értesítő nem kötelező: ha nem kaptad meg vagy elveszett, attól még szavazhatsz.
Ha már beadtad az igénylést az újra, a választás előtt kérdezd meg a rendőrségen (MUP), milyen igazolást kell a lejárt okmány mellé vinned.
Parlamenti választáson igen, ha legkésőbb 20 nappal a választás előtt kérted. Ennek a határideje idén október 5-én lejárt. Ha akkor beadtad, a választott helyen szavazol, ha nem, akkor a lakóhelyeden.
Azonnal kérd a felvételt vagy a javítást a lakóhelyed szerinti községi vagy városi közigazgatásnál, vagy elektronikusan az eUprava portálon. Őrizd meg az igazolást a beadott kérelemről. A választás napján már késő.
A telefon lehet nálad, de a kitöltött szavazólapot ne fényképezd le. Senkinek nincs joga fényképet kérni tőled a szavazólapodról: sem a főnöködnek, sem egy pártnak, sem annak, aki munkát ígért. A szavazás titkos.
Karikázd be a választott lista előtti sorszámot: nálunk a 3-ast. A lap érvényes marad akkor is, ha mellé írsz vagy rajzolsz valamit, amíg egyértelmű, kire szavaztál. Érvénytelen, ha üresen hagyod, vagy két különböző listát jelölsz meg.
Igen. Súlyos betegség, idős kor vagy fogyatékosság esetén kérheted, hogy a szavazatszámláló bizottság megbízottjai kimenjenek hozzád. Legkorábban 72 órával a szavazás előtt, legkésőbb a választás napján 11 óráig lehet kérni.
Ne fordulj meg és ne menj haza. Azonnal mondd meg a szavazatszámláló bizottságnak, hogy nem szavaztál, és kérd, hogy nézzék meg a névjegyzék-kivonatot, és jegyezzék fel a szabálytalanságot. Szólj az Egyetemista lista bizottsági tagjának és a jelen lévő megfigyelőnek is. Jegyezd meg a szavazóhely számát és az időpontot. Más nevében szavazni nem ártatlan tévedés.
A szavazat nem eladó: a szavazatvásárlás – pénz, ajándék, szolgáltatás vagy ígéret a szavazatért cserébe – bűncselekmény. Nem tartozol senkinek a szavazatoddal azért, mert segített vagy munkát ígért. Őrizd meg az üzeneteket, és jelentsd a rendőrségen vagy az ügyészségen.
Senkinek nincs joga bizonyítékot kérni arra, kire szavaztál. Őrizd meg az üzeneteket, és ha szóban fenyegettek, írd le, mikor, hol, ki volt jelen és mit mondtak. Ne keveredj vitába azzal, aki fenyeget. A választás napján keresd meg az Egyetemista lista bizottsági tagját vagy a megfigyelőt. Közvetlen veszély esetén hívd a rendőrséget.
Ez a láncszavazás (szerbül „bugarski voz”, azaz „bolgár vonat”): így próbálják ellenőrizni, hogy a megbeszélt szavazat bekerült-e az urnába. Ne vegyél részt benne, és azonnal szólj a szavazatszámláló bizottságnak, az Egyetemista lista bizottsági tagjának vagy a megfigyelőnek.
Parlamenti választáson a szerbiai diplomáciai-konzuli képviseleteken keresztül lehet szavazni, ha határidőn belül jelentkeztél. Szavazni csak az RIK által kijelölt külföldi szavazóhelyeken lehet, nem minden nagykövetségen. Ha nem jelentkeztél, a lakóhelyeden szavazhatsz, ha hazautazol.
A szavazást a szavazatszámláló bizottság vezeti: ellenőrzi a személyazonosságot, kiadja a szavazólapot, ügyel a rendre és a titkosságra, a végén pedig megállapítja az eredményt. A bizottságban ott lesznek az Egyetemista lista által delegált tagok is, akik ragaszkodnak a szabályok betartásához. Mellettük akkreditált megfigyelők figyelik és dokumentálják, mi történik.
Először a szavazatszámláló bizottsághoz, és ha ott van, az Egyetemista lista bizottsági tagjához vagy a jelen lévő megfigyelőhöz. Jegyezd meg a szavazóhely számát, az időpontot és azt, hogy mit láttál. Ne kezdj vitába azzal, aki fenyeget, és ne veszélyeztesd magad.
Egyetemista lista – Az egyetemisták győznek. Mert az egyetemisták nem egy embert, hanem egy programot és egy közösséget küldenek a Nemzetgyűlésbe.